TORII - Két világ határán

Egy igazi harcos nem üvölt, ha fájdalma van. Bármit is csinálsz, csak akkor járhatsz sikerrel, ha a szívedet is beleadod. Csak így lehetsz igazán erős. Szívvel-lélekkel kell küzdeni. Ha nem így teszel, el fogsz bukni.

Győri Anikó TORII című legújabb kiállítása, ennek a harcos szellemnek a megnyilvánulása. A kapu szimbolikus, az út maga, ami életre hívta az alkotásokat, nagyon is valódi.   

A címből eredeztethető kapcsolódás azonban korokon ível át. A művész részéről ez nem tudatos, mégis létező párhuzam a kollektív tudatban. Amikor Japán megnyitotta határait a 19. század közepén, Hokuszai metszetei elárasztották Európát. Olyan mesterekre voltak óriási hatással, mint Vincent van Gogh, Claude Monet, Edgar Degas vagy Henri de Toulouse-Lautrec, akik átvették tőle az aszimmetrikus kompozíciókat és a merész színfoltokat.

Kacusika Hokuszai művészete és Győri Anikó TORII ciklusa eltérő korokból és kulturális közegből született, mégis mély belső rokonság figyelhető meg közöttük. Mindkét alkotó munkáiban meghatározó szerepet kap a természetben és az emberi tudatban jelenlévő láthatatlan erők érzékeltetése, valamint az a törekvés, hogy a képek túlmutassanak a puszta látványon, és spirituális tapasztalattá váljanak.

Hokuszai művészetében — különösen a híres fametszet-sorozatokban, mint a Fuji-hegy harminchat látképe — a természet nem háttér vagy dekoráció, hanem élő, kozmikus erő. A hullámok, szelek, hegyek és örvénylő formák folyamatos mozgásban vannak; az ember csupán apró része ennek a mindenséget átható energiának. A japán sintó és zen szemléletből fakadóan Hokuszainál a természet jelenségei spirituális jelenléttel telítődnek. A világ állandó változásban lévő, mégis harmonikus rendszerként jelenik meg.

Győri Anikó TORII ciklusa hasonló belső szemléletet közvetít, azonban radikálisan redukált, absztrakt nyelven. Míg Hokuszai a természet formáiból indul ki, Győri Anikó már magát az energiát, a koncentrált belső fényt és a meditatív tudatállapotot teszi képei központi elemévé. A TORII festményein megjelenő vertikális fénysávok, örvénylő gesztusok és kapuszerű kompozíciók egyszerre idézik a sintó szentélyek átjáróit, a meditáció belső fókuszát és a spirituális átlépés élményét.

A két művész között különösen fontos kapcsolódási pont a mozgás és a csend paradox egysége. Hokuszai hullámai és örvényei dinamikusak, mégis meditatív rendet hordoznak; Győri Anikó képei pedig első pillantásra statikusnak tűnnek, de a festői felületekben vibráló fény és anyagszerűség intenzív belső mozgást teremt. Mindkét esetben a szemlélő nem csupán nézője, hanem részesévé válik a képi térnek.

Győri Anikó alkotói útján régóta jelen lévő intuitív szemlélet ebben a sorozatban egy új, letisztultabb és mélyebb formában bontakozik ki. A kiállítás központi inspirációját a sintó vallás kami-fogalma, - azaz a tisztelet tárgyai amelyek az európai felfogástól eltérően istenek, szellemek, az ősök lelkei egyaránt lehetnek. Mivel kamiként minden külön cselekedet és teremtmény tisztelhető, a kamik száma potenciálisan végtelen;  - valamint a mokuso meditáció gyakorlata adja: azok a belső és külső energiák, amelyek egyszerre kapcsolják össze az embert a természettel, a szellemiséggel és saját tudatának csendjével. 

MOKU = csend, vagy megállás, a SO pedig = gondolat, fókusz. Röviden a gondolatok lecsendesítésének fordíthatjuk. 

Ebben a formában a TORII — amely a szent és a hétköznapi világ közötti átjárást jelképező japán kapura utal — szimbolikusan is értelmezi Győri Anikó festészetének jelenlegi állapotát. A képek egyszerre hordozzák a mozdulat és a nyugalom, a koncentráció és az elengedés tapasztalatát. A művész festői gesztusai ebben a sorozatban egyre inkább a belső ritmusok, légzések és energiák leképezéseivé válnak, ahol a forma és a szín már nem csupán látvány, hanem tudatállapot is.

A letisztulás elengedhetetlen ebben a folyamatban és állapotban. A képek szellemi állapotokat tükröznek és kamik nevét hordozzák: Amaterasu / "a Nap istene" - Bisamon / "harcosok Istene" -Cukujomi/ " Holdisten " - Inari / "a Termékenység istene" - Fujin / "kapuőrző istenség" Szélisten. 

A kamikról általában ilyen leírásokkal találkozhatunk például Fujin kapcsán: Ábrázolása azt sejteti, mint ha éppen sietne valahová. Lépteit felhők kísérik, haja lobog, feje felett tartott lepelben a szelet rejti.

Győri Anikó TORII ciklusában mégsem figurális ábrázolásokkal találkozhatunk, hanem absztrahált szellemi lenyomatokkal. Minden kép azt a lelki állapotot tükrözi amiben éppen született.  

A ciklusban minden kép, egy - egy megfeleltetés annak a szellemi átiratnak ami az absztrakcióból kiragyog.  

Győri Anikó festészetének fejlődése a TORII ciklusban jól érzékelhető abban is, hogy a korábbi expresszívebb, gesztusorientált megoldások fokozatosan egy letisztultabb, szimbolikusabb képi világ felé mozdultak el. Ez a redukció rokonítható a japán művészet és a zen esztétika alapelvével, ahol a kevesebb forma nagyobb belső jelentést hordoz. A képek így nem elbeszélnek vagy ábrázolnak, hanem jelenlétet teremtenek.

Győri Anikó legújabb munkái a kortárs festészet és a keleti filozófiai gondolkodás különleges találkozásai, amelyekben a belső egyensúly keresése válik a képek valódi témájává.

Míg Hokuszai a természet végtelen erejét és ritmusát mutatta meg figuratív formában, addig Győri Anikó ugyanezt a spirituális energiát a kortárs absztrakció nyelvére fordítja le. A TORII ciklus ezért tekinthető nemcsak festészeti, hanem szemléleti kapcsolódásnak is a japán művészeti hagyományhoz: egy olyan belső útnak, ahol a kép a látható világon túl a tudat csendjét és a transzcendens jelenlétet kutatja. 

A kiállítás 2026 június 21. - ig látogatható a Dávid Art Gallery C3 - Cukor utcai kiállítóterében.

Látogatás és tárlatvezetés előzetes időpont egyeztetést követően a: +36 31 789 3417 Dávid Norbert galériavezetőnél, vagy a: +36 20 980 8823 - telefonszámon - Győri Anikó festőművésznél lehet.  

A David Art Gallery partnerei: BSLAW Brussels, VERITAS, Medicator Hungary, PResston PR, F.A.C.